Állattani Tanszék Programja

Az esemény címe: ÚJABB EREDMÉNYEINK A FIZIOLÓGIAI ÉS ZOOLÓGIAI KUTATÁSOKBAN
Szervező egységek: EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék

Az esemény műfaja: Tudományos előadás
MTA Tudományos osztály: Biológiai Tudományok Osztálya
MTA Tudományos bizottság: Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottság Ökológiai Tudományos Bizottság, Neurobiológiai Tudományos Bizottság 
Tudományterület: evolúcióbiológia, neurobiológia, természetvédelem és konzervációbiológia
Szakmai vezető, szakmai felelős: Dr Emri Zsuzsanna levezető elnök
Helyszín: EKF, 3300 Eger, Leányka utca 4. C épület 208.
Kapcsolattartó: Dr Emri Zsuzsanna tanszékvezető főiskolai tanár  emri.zsuzsa@gmail.com
Regisztráció / részvétel: Regisztráció nélkül, szabadon látogatható rendezvény
Kezdés: 2015. november 10. 13:00
Zárás: 2015. november 10. 14:50 


Program:
Szederjesi Tímea, Csuzdi Csaba (MTA, ATK-NKI; EKF, TTK, Állattani Tanszék): A Kelet-Mediterráneum tektonikai és biotikus evolúciójának összefüggése a Dendrobaena byblica (Rosa, 1893) földigiliszta fajcsoport példáján.

A Balkán-félsziget Európa egyik legfontosabb biodiverzitás 'hotspot'-ja; számos faj számára szolgált refúgiumként a negyedidőszaki jégkorszak idején. A földigiliszta faunára ez nem jellemző, így félrevezető lehet ezen fajok jelenlegi elterjedésének a posztglaciális migrációs dinamikával történő értelmezése. A földigiliszták korlátozott diszperziós képességű állatok, ezért mai elterjedési mintázatuk feltehetően a lemeztektonikai történésekkel hozhatóak összefüggésbe. A Kelet-mediterráneumban ezt sok más állatcsoport (pl. gekkók, skorpiók, gyíkok stb.) esetében sikerült bizonyítani. Kutatásainkban arra kerestük a választ, hogy néhány jellegzetes földigiliszta taxon (pl. a Dendrobaena byblica fajcsoport) elterjedése mennyiben hozható összefüggésbe a Kelet-mediterráneum meglehetősen dinamikus lemeztektonikai történetével, illetve mennyiben emberi széthurcolás eredménye.

Estók Péter EKF, TTK, (Állattani Tanszék): Újabb eredmények a denevér kutatásban az Északi-középhegység területén.

Az utóbbi években a hazai denevérkutatásban jelentősen megnőtt az akusztikai adatgyűjtések aránya. Az Északi-középhegység területén is jelentős mennyiségű hangalapú biotikai adat került begyűjtésre a denevérekkel kapcsolatosan, mely több fokozottan védett, illetve ritka faj elterjedésének pontosabb megismerését tette lehetővé. A különböző természetességi állapotú erdőrészekben folytatott adatgyűjtések során jelentős különbségeket találtunk a denevérek éjszakai aktivitásában, mely jól jelzi, hogy a vágásterek kialakulásával járó erdőgazdálkodás negatívan érinti a terület denevérfaunáját.

Emri Zsuzsa (EKF, TTK, Állattani Tanszék): Az absence epilepszia gyógyításának lehetőségei a modellezési eredmények tükrében.

Az absence epilepszia alatt megjelenő ""tüske-hullám kisülések"" alapját a talamuszban az alacsony küszöbű tranziens Ca2+ áram (T áram), és a T áramot deinaktiváló GABA_B receptorok által mediált lassú hiperpolarizáló áram képezi. A talamusz retikuláris magjából érkező axonok arborizációja eltérő sajátosságokat mutat: kis százalék, az úgynevezett fuziform sejtek axonja sok TC sejttel létesít egy-két szinaptikus kapcsolatot, míg a többi NRT sejt egy-egy sejttel többszörös kapcsolatot alakít ki. Modellünkben szerint az NRT axonok végződési mintázata befolyásolja a GABA_B válaszokat a TC sejtekben, és elősegíthetik a kóros aktivitás kialakulását illetve leronthatják a T áram blokkolásán alapuló terápiák hatékonyságát. A kezelést ilyen esetekben kombinált terápiával érdemes kiegészíteni.

Szinopszis:
A három előadásból álló sorozat célja, hogy a Biológiai Intézet Állattani tanszékén folyó kutatómunka legfrissebb eredményeit ismertesse. A tanszéki kutatómunka sokrétűségét mutatja, hogy az előadások témája a biológiai kutatások igen tág spektrumát ölelik fel. Az első előadás néhány jellegzetes földigiliszta taxon (Dendrobaena byblica) elterjedésének vizsgálatán keresztül mutatja be a Kelet-Mediterráneum tektonikai és biotikus evolúciójának összefüggéseit. A második előadás konzervációbiológiai kutatást mutat be, amely az Északi-középhegység denevérfajainak elterjedését vizsgálja különböző természetességi állapotú erdőrészekben. A harmadik előadás pedig neurobiológiai témájú, az abszensz epilepsziára jellemző idegi aktivitás kialakulásában fontos anatómiai és celluláris interakciókat vizsgálja a talamikus neuron csoportok számítógépes modellje segítségével.

 


< Vissza