PEDAGÓGIAI TANSZÉK PROGRAMJA

Az esemény címe: ISKOLA ÉS TÁRSADALOM
Szervező egységek: EKF Neveléstudományi Intézet Pedagógia Tanszék


Az esemény műfaja: Nem bírálati rendszerű műhelykonferencia
MTA Tudományos osztály: MTA II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
MTA Tudományos bizottság: Pedagógia, Kisebbségtudomány
Tudományterület: Pedagógia, Kisebbségtudomány
Szakmai vezető, szakmai felelős: Dr. Virág Irén Tanszékvezető
Helyszín: EKF, 3300 Eger Eszterházi Tér 1. Líceum I. emelet 213.
Kapcsolattartó: Dr. Virág Irén Tanszékvezető viragi@ektf.hu 36/ 520-400/3024-es mellék
Az esemény honlapja: http://uni-eger.hu/
Regisztráció / részvétel: Regisztráció nélkül, szabadon látogatható rendezvény
Kezdés: 2015. november 25. 10:00 
Zárás: 2015. november 25. 15:10


Program:
10.00 Megnyitó Dr. Ollé János Tudományos és Nemzetközi ügyekért felelős Rektorhelyettes
10.10 -11.10 – A romák és az iskola - új megközelítések a kutatásban
• Máté Dezső: A roma diplomások és a társadalmi – oktatási reziliencia kérdésének összefüggései
• Antal István: A roma szakkollégiumok helye és szerepe a magyar oktatási rendszerben
• Ponyi László: A roma közösségi házak szerepe a társadalmi - oktatási integrációban – egy empirikus kutatás
tapasztalatai
• Dr. Kállai Ernő: A települést meghatározó társadalmi körülmények szerepe a roma gyerekek iskolai
sikerességében
11.10-11.40 – A nevelés a társadalomban I.
• Kolozsvári Csaba: Tanulási zavar és tanulási nehézség kategóriába sorolt tanulók iskolai közérzete
• Nagyné Klujber Márta: Az önaktualizáció a tanulási zavar terápiája szemszögéből
12.00-12.30 Ebédszünet (pogácsa, kávé)
12.30-13.45 – A nevelés a társadalomban II.
• Orgoványi Gajdos Judit: A nevelés és a pedagógusszerep hallgatói megítélése
• Dr. Mogyorósi Zsolt: Multikulturális nevelés – pedagógusjelöltek – gondolkodásformálás?
• Dr. Perjés István: Moralitás és intellektus az iskolában – társadalompedagógiai kontextusok
• Dr. Kovács László: A tanári hivatás történeti megközelítésben – egy tanító rend egri példája
• Dr. Virág Irén: A filantropizmus Magyarországon
13.45-14.00 Kávészünet
14.00-15.00 Interaktív stratégiák - tanulási környezet a digitális társadalomban
• Lanszki Anita: A digitális történetmesélés mint komplex tanítási-tanulási eljárás
• Ruszkai Nóra: A tükrözött osztályterem kutatási környezete
• Dr. Mester Dolli: A játék alapú tanulásszervezés perspektívái és gyakorlata
• Dr. Ollé János: A nyílt oktatás online tanulási környezete
15.00 – Zárszó Dr. Virág Irén Tanszékvezető Pedagógia Tanszék

 

Szinopszis:
Az Iskola és társadalom című konferencia három tematikus blokkban mutatja be a legújabb vizsgálati eredményeket. A romák és az iskola - új megközelítések a kutatásban c.szekcióban négy előadás kap helyet. Szakirodalmi megállapítás és általános vélekedés, hogy a roma közösségek sikeres társadalmi integrációja az oktatási rendszer működésétől alapvetően függ. Az elmúlt évtizedekben számos kutatás készült és került publikálásra ennek jegyében. Most új megközelítéseket szeretnénk bemutatni, így a programban a hazai kutatásokban nem olyan régen megjelenő társadalmi és oktatási reziliencia kérdésköre tematizálódik, új metszéspontokat felvillantva az iskolai siker és kudarc vonatkozásában.
Megismerhetjük a roma szakkollégiumok helyét és szerepét az oktatási rendszerben, betekinthetünk egy a roma közösségi házakat vizsgáló kutatásba. Végül vidéki települések működését feltáró vizsgálatokra fókuszálunk, amelyek szerint a helyi társadalmi folyamatok alapvetően befolyásolhatják a roma közösségek iskolai sikerességét. A nevelés a társadalomban c. programban helyet kapó előadások széles horizonton vizsgálják a nevelési kérdéseket. A Tanulási zavar és tanulási nehézség kategóriába sorolt tanulók iskolai közérzete előadás a köznevelési rendszerben használt, egyes gyógypedagógiához kapcsolódó adminisztratív kategóriák társadalmi funkcióit vizsgálja. Az önaktualizáció a tanulási zavar terápiája szemszögéből szintén a sajátos nevelési igény témájában vizsgálódik. Fisher [elal.] (2002) az önaktualizálási folyamat segítését a terápia részeként jelölik meg. Cél a spirális értelmezés, valamint a modellen alapuló megfigyelési szempontsor bemutatása. A nevelés és a pedagógusszerep hallgatói megítélése mikrokutatás a képzésbe belépő pedagógus hallgatókkal végzett pályamotivációs és nézetkutatások sorába illeszkedik. Az előadás az eredmények bemutatásán túl kitér a saját pedagógiai gyakorlat kutatásának („teacher asresearcher") fontosságára és didaktikai lehetőségeire. Multikulturális nevelés – pedagógusjelöltek – gondolkodásformálás? c. előadás arra keresi a választ, hogy a Multikulturális nevelés c. kurzus résztvevői a kurzus céljaival összefüggő kérdésekben milyen jellemzőkkel írják le magukat, mely területeken és mennyire osztoznak a pedagógus professziót gyakorlók körében is ismert tévhitekben, milyen benyomásokat szereztek a kurzusról, s hogy mit tudnak majd vélhetően hasznosítani a tanultakból. A Moralitás és intellektus az iskolában – társadalompedagógiai kontextusok az iskola intézményi kultúrájára helyezi a fókuszt.

Fő kérdés, hogy az adott iskola szervezeti/intézményi kultúrájában képes-e olyan intellektuális és morális körülményeket teremteni, ahol, ha nem is az ideális jó, de az elég jó iskola célját, a közösségi létezés élményét biztosító értékeket, a manifesztált korporatív identitásként is leírható intézményi működést, az önérdeket vissza- de legalábbis kordában tartó társadalmi együttműködés kollektív cselekvési potenciálját lehet támogatni és megerősíteni. A tanári hivatás történeti megközelítésben – egy tanító rend egri példája ea. történeti kontextusban vizsgálódik. Az előadás, a tanárrá válás ciszterci felfogásához kapcsolódva emel ki néhány fontosabb mozzanatot a rend egri gyakorlatát is figyelembe véve. A történeti kutatásokat A filantropizmus Magyarországon c. téma zárja, ami a filantropizmus pedagógiai gondolatainak megjelenését vizsgálja Magyarországon a 19. század első évtizedeiben. A filantropizmus pedagógiai gondolatait főként Tessedik Sámuel, Berzeviczy Gergely, Brunszvik Teréz nevével kapcsolta össze a témában megjelenő szakirodalom, azonban itt egyértelműen igazolást nyer, hogy a filantropizmus pedagógiai hatása szélesebb körben érzékelhető.

A 3. szekció az Interaktív stratégiák - tanulási környezet a digitális társadalomban. A négy előadásból álló program fókuszában a digitális tanulási környezet és az azt támogató különféle interaktív stratégiák bemutatása áll. A digitális történetmesélés módszere nemcsak a tudatos médiumhasználatra hívja fel a figyelmet, hanem ki is aknázza a digitális eszköz- és médiumhasználat begyakorlottságát az oktatási folyamatban. A digitális történetmesélés egy olyan hibrid szervezési forma, melyben keverednek a csoportos, kooperatív és egyéni tevékenységformák, mindemellett a tanár részéről többnyire facilitátori feladatokat igényel.

A tükrözött osztályterem módszerének csak úgy, mint a differenciált oktatásnak az a célja, hogy minél több diákot vonjon be eredményesen az oktatásba. A tükrözött osztályterem a digitális történetmesélés módszerével kombinálva jelentősen megnöveli az eljárás adaptivitását, mivel a tanulók egyéni tempójukban és a számukra kényelmes helyszínen alkothatnak.

A játék alapú tanulásszervezés (gamification) lényegét tekintve a játék elemek és mechanizmusok átvitelét jelenti az élet különböző területeire (üzleti élet, marketing, fogyasztói döntés, egészségügy, oktatás stb.). A gamifikáció, mint a játék alapú gondolkodás és a játékmechanizmusok használata, abban nyújt segítséget, hogy elkötelezetté tegyük
a felhasználókat, és rávegyük őket a kreatív problémamegoldásra.

A nyílt oktatás online tanulási környezetét az információs társadalom hívta életre. Az információs társadalom az
információáramlás és tartalommegosztás társadalma, ahol a hozzáférhetőséget nem akadályozzák, hanem támogatják. A „nyitott iskola" intézménye számára is előnyös lehetne egy ilyen megközelítés, hiszen a társadalmi környezet különböző szintű, jellegű szereplői kapcsolódnának az intézményhez, mint tudásközponthoz.

 

 

 

 


< Vissza