CK - Humán Tudományok Intézetének Programjai

Az esemény címe: MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A VIZUÁLIS KULTÚRA TANÍTÁSÁBAN
Szervező egységek: EKF Comenius Kar Humán Tudományok Intézete
II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (EKFCK Gyakorlati Képzési Bázis)
Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete


Az esemény műfaja: Nem bírálati rendszerű műhelykonferencia
MTA Tudományos osztály: II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
MTA Tudományos bizottság: Pedagógiai Tudományos Bizottság
Tudományterület: neveléstudomány
Szakmai vezető, szakmai felelős: Dr. Sándor Zsuzsa tudományos programbizottság elnöke
Helyszín: Sárospatak, EKF CK főépülete, nagyelőadó és egyéb termei
Kapcsolattartó: György Zoltánné intézeti ügyintéző, a szervező bizottság tagja, gyorgyne@ekfck.hu, 06 47 513 000 / 2804
Az esemény honlapja: http://uni-eger.hu/hu/ck/tudomany-es-muveszet/tudomanyos-konferenciak/meres-es-ertekeles
Regisztráció / részvétel: Előzetes regisztráció szükséges
Kezdés: 2015. november 16. 11:00
Zárás: 2015. november 16. 17:40

Program: 
11.00-11.05. A rendezvényen megjelentek köszöntése – Dr. Kelemen Judit dékán
11.05-12.30. Prof. Dr. Kárpáti Andrea: A vizuális nevelés Európai Referencia Kerete és ennek alkalmazása a gyermekrajz-fejlődés vizsgálatokban.
12.30-13.10. Büféebéd
13.10-13.40. Simon Tünde: Vizuális kommunikációs tananyagok értelmezése, feladatmegoldások értékelése
13.40-14.30. Zombori Béla: A rajz OKTV értékelési rendszere és minőségi munkái, a fény-árnyék ábrázolás módszerei a diákalkotásokban
14.30-15.00. Különböző életkorú gyermekek rajzórai alkotásainak értékelési és osztályozási szempontjai és módjai – műhelymunka életkori szintekhez kapcsolódó kiscsoportokban
15.00-15.30. Kávészünet
15.30-16.00. A műhelycsoportok képviselőinek illusztrált beszámolója és hozzászólások
16.00-17.30. Különböző életkori szintekhez, különböző alkotástípusokhoz és iskolatípusokhoz kötődő saját értékelési gyakorlatok bemutatása (5-10 perces kiselőadások: rajz- és vizuális kultúrát tanító alsó tagozatos nevelők, általános és középiskolai rajztanárok; értékelési módszerek művészeti iskolákban; portfóliók és munkamappák a felsőoktatásban a vizuális nevelés területén
17.30-17.40. A konferencia zárása

Szinopszis:

A vizuális nevelésre célzott tantárgy öndefiniálási időszaka – több évtizedes országos szintű
szakmai munka eredményeképpen - az 1990-es évek végére lezajlott. Az 1997-es NAT hatására a „rajz" tantárgy „vizuális kultúrává" változott, miközben a szakterületen dolgozók mindannyian megtanultuk, hogy a vizuális kultúra egyes karakteres területein kétféle vizuális nevelői aspektust szükséges alkalmaznunk: az esztétikai-művészeti nevelést és a köznapi-tudományos vizuális kommunikáció oktatását.
Ma is úgy gondolhatjuk, hogy a tantárgy (vagy a vizuális nevelés területére célzott tantárgycsoport)
szaktartalma megállja a helyét, mert korszerű, illetve jól megalkotott struktúrája folytán folyamatosan korszerűsödni képes, és tudományosan is megalapozott. A módszertani fejlesztések azonban természetesen folyamatosan zajlanak. Közülük az egyik legfontosabb a tanulók alkotó és elemző tevékenységeinek, ismereteinek értékelése és a mérése.
A vizuális kultúra órákon a vizuális nevelőnek karakteresen differenciálnia szükséges: eltér az értékelési sztenderd az objektív típusú alkotómunkánál és a belső érzelmi világ vizuális megjelenését célzó személyes alkotótevékenységeknél; különbözik a látványelemzésnél és a képzőművészeti alkotások befogadásánál-elemzésénél. A kétféle pedagógiai alaphelyzet, a nevelés és az oktatás aspektusa tehát elkülönülő értékelési metodikát kíván. A mérési-értékelési eljárás máig meglehetősen kiforratlan, különösen a kifejezésre épített alkotófeladatoknál kidolgozatlan. (Szabad-e és egyáltalán lehet-e mérni azt, ami az alkotó belső világából származik, vagy ami a művészetről történő véleményalkotásként belső értékítéleten és személyes preferenciákon alapszik?)
A Szegedi Egyetem néhány évvel ezelőtti kutatásának (TÁMOP 3.1.9/08/01-2009-2011 „Diagnosztikus mérések fejlesztése") keretében Kárpáti Andrea és munkacsoportja kompetenciamérés céljára létrehozta a vizuális képességrendszert, meghatározva a vizuális kompetencia négy fő klaszterét és belső elemeit.
Ezzel a kutatási háttérrel Kárpáti Andrea a konferencián a mérés és rétékelés tárgyköréhez kötődően egy európai vizuális műveltségkutató csoport tevékenységébe vezeti be a részt vevőket, bemutatva egy olyan, nemzetközi szinten is érvényes képességrendszert, amely a tantervfejlesztésben, vizsgáztatásban alkalmazható. Ugyancsak a szegedi kutatás részese volt Simon Tünde, akit az ott végzett munkájára építve a köznapi-tudományos vizuális kommunikációs alkotások értékelési eljárásait tárgyalja. A konferencia harmadik előadója, Zombori Béla az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny rajz- és vizuális kultúra tantárgyi pályaműveinek értékelési rendszerét tárja elénk. Az OKTV elmúlt évi témakiírásai között számos esetben találhatunk képzőművészeti (azaz kifejező) alkotótevékenységekre vonatkozókat is. A szervezők a három nagyelőadás mellett a saját értékelési gyakorlatukat vagy megtapasztalt értékelési problémahelyzetet bemutató kiselőadásokat várnak a résztvevő tanítóktól és rajztanároktól.

Az esemény címe: FELSŐOKTATÁSI ÉS KÖZNEVELÉSI FEJLESZTÉSEK A TOKAJ-HEGYALJA VILÁGÖRÖKSÉG TÉMÁBAN
Szervező egységek: EKF Comenius Kar, Szerencsi Múzeum, Sárospataki Képtár, A Művelődés Háza Sárospatak


Az esemény műfaja:
Nem bírálati rendszerű műhelykonferencia
MTA Tudományos osztály: II. Filozófiai és Történettudományok Osztálya
MTA Tudományos bizottság: Pedagógiai Tudományos Bizottság
Tudományterület: neveléstudomány
Szakmai vezető, szakmai felelős: Dr. Hauser Zoltán tudományos programbizottság elnöke
Helyszín: EKF Comenius Kar Díszterme, Sárospatak, Eötvös u. 7.
Kapcsolattartó: Dr. Sándor Zsuzsa intézetigazgató egyetemi docens, sandor@ekfck.hu, 06 70 6107781 szervezőbizottság elnöke
Regisztráció / részvétel: Regisztráció nélkül, szabadon látogatható rendezvény
Kezdés: 2015. november 27. 9:00
Zárás: 2015. november 27. 16:00

Program:

8.30 – 9.00 Érkezés, regisztráció
9.00–9.15 Megnyitó, köszöntők
9.15-9,45 Dr. Hauser Zoltán: A modul helye a projektben, átfogó bemutatás
9.45-12.50 Kutatási eredmények I. Felsőoktatás fejlesztés: az öt tanegység és a pedagógus továbbképzés bemutatása (Dr. Petercsák Tivadar, Dr. Kökényesi Nikoletta, Dr. Kiss István, Dr. Stóka György, Marcziné Fazekas Erzsébet, Dr. Egri Károly, Balogh Zoltán, Hörcsik Richárd, Jaskóné Dr. Gácsi Mária, Dr. Kelemen Judit, Leskó Andrea, Dr. Sándor Zsuzsa)
(közben 11.00-11.20 Kávészünet)
12.50-13.50 Munkaebéd
13.50-16.00 Kutatási eredmények II. Köznevelés fejlesztés a Tokaj-hegyvidék 12 településén: tantervi programok, jó gyakorlatok, foglalkozások bemutatása (előadók: főiskolai módszertanos oktatók, köznevelési pedagógusok)
16.00-16.10 A konferencia zárása

Szinopszis:
A Comenius Kar 2015 november végén zárja azt a kutatási-fejlesztési témáját, amely pedagógiai alapszakjai mellett a borkultúra irányába történő nyitást célozza. A konferencia a kutatási eredményekről számol be.
A fejlesztés olyan komplex szemlélettel zajlott, amely nyitást jelent a Tokaj-hegyvidékre jellemző, az itt élő emberek igen nagy részének életét meghatározó téma felé, de amely egyúttal továbbviszi a Kar évszázados szakmai hagyományát, a pedagógiát is. Célja, hogy a környék népességmegtartó erejét és az itt élők saját környezetükhöz kötődését növelje, miközben ehhez köznevelési és felsőoktatási támogatást is ad. Ennek érdekében az óvodai és az alsó tagozatos korosztályra célozva a kisgyermekek gondolkodásának téma iránti érzékenyítését vállalta fel,a sok évszázados népi kultúra elemeinek bevonásával és modern korunkba ágyazásával – együtt a pedagógusok képzésének témában történő kiteljesítésével.
A Világörökségünk téma kutatása és a pedagógiai fejlesztés tehát szervesen, mintegy szimbiotikusan egymáshoz kapcsolja a köznevelést és a felsőoktatást.
A Kar oktatói – a speciális területekre külső szakemberek bevonásával – kidolgoztak egy olyan, a tantervi rendszerbe illeszkedő 10 kredit értékű modult, amely mind az óvodapedagógus, mind a tanító szakos hallgatóknak kínálja a Világörökségünk témát. Elkészültek a tanegységleírások, amelyek az általános kultúrtörténeti megközelítéstől a szőlőtermesztés-borkészítés és a gasztronómiai szempontból is kapcsolódó életmód témáján át a folklórhagyományokig és népi mesterségekig öt témakörbe tagolják a fejlesztési területet. A tantárgyfejlesztők munkájának eredménye továbbá a tanegységekhez tartozó óratervek (foglalkozási tervek) kidolgozása, melyek ütemezetten és tartalmasabban bontják ki a témaköröket. Mindegyik tanegységhez részletes szakmai anyag elkészítése is megtörtént, ez a mintegy 20 íves és képekkel illusztrált munka a leendő tantárgyak oktatási segédlete, tankönyvi bázisa lesz.
A kar négy oktatójának mentori vezetésével 12 települési helyszínen összesen 17 óvodában és iskolában módszertani fejlesztés zajlott 24 pedagógus bevonásával. Ennek eredménye a felsőoktatási fejlesztéshez kapcsolt órák és foglalkozások pilotja és a tartalmi fejlesztések helyi pedagógia programokba építése. A fejlesztésbe bevont és a környék más érdeklődő pedagógusai részvételével a témában egy 30 órás pedagógus továbbképzés zajlott le, amelynek kidolgozása és akkreditáltatása szintén a projekt keretében történt meg.
A programban a Comenius Kar 12 oktatója - a köznevelési kollégákon kívül - együtt dolgozott a város közművelődési és múzeumi, valamint a környék szőlőtermesztésben-bortermelésben kiemelt szereppel bíró borászati intézményeivel és szakemberivel.
A felvázolt eredménykomplexum bemutatására épülő projektzáró konferencia - a szervezők reményei szerint - jelentős állomás a Kar fejlesztésében.

 

 


< Vissza