Biológiai Intézet

2014. NOVEMBER 11. - 12.

Az esemény címe: Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés

Társszervező: Sporttudományi Intézet

 

 

Az esemény műfaja: Konferencia
Tudományterület: Biológia, orvostudomány, sporttudomány
Kezdés: 2014. november 11. 10h
Befejezés: 2014. november 12. 12h
Program:

Nov. 11. Kedd 10h D316
10.00h Pénzesné Dr Kónya Erika (TTK dékán) Megnyitó
10.15h Dr Mosonyi Attila (Hetényi Géza Megyei Kórház - EKF Sporttudományi Intézet)
Méhnyakrák megelőzése
11.00h Dr Szabó Gábor (Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) Transzgenikus
betegségmodellek
Nov. 11 Kedd 14h D117
14.00h Dr Huhn Zsófia: Mozgás és kogníció
14.30h Dr Müller Anetta: Egészségturizmus
15.00h Hídvégi Péter: Stressz és egészség
15.30h Révész-Kiszala Kinga: Mozgás és tanulás az óvodában
Nov. 12 Szerda 10h D117
10.00h Dr Milinki Éva: Táplálkozászavartól a tudatzavarig
10.30h Dr Antal Károly: Egészséges és patológiás idegsejtek
11.00h Dr Varga János: Gyógyító paraziták
11.30h Dr Emri Zsuzsa: GABA a pszichiátriai kórképek hátterében
Szervező egységek: EKF TTK Biológiai Intézet, Sporttudományi Intézet
Helyszínek: EKF D épület D316, D117 (Eger, Leányka u. 6)
Régió: É-Magyarország, Heves megye, Eger, Eszterházy Károly Főiskola
Kapcsolattartó: Dr Emri Zsuzsanna egyetemi docens (intézeti felelős) emri.zsuzsa@gmail.com
Az esemény honlapja: http://ekfallattan.hu/MTU-2014

 

Szinopszis:
Nov. 11. Kedd 11h D316

„Genetikailag módosított állatok és sejttenyészetek az emberi betegségek megismerésének és gyógyításának szolgálatában"

Dr. SZABÓ GÁBOR
MTA- Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
szabog@kok.hu

Az emberi betegségek jelentős része összefüggésbe hozható a genetikai állomány megváltozásával, illetve a gének hibás működésével. Az utolsó két évtizedben a molekuláris genetikai ismeretekben és technológiákban végbement forradalmi fejlődés, valamint az ember teljes genetikai állományának megfejtése nagymértékben segíti az emberi betegségek gén- és molekuláris szintű okainak és hajlamosító tényezőinek megfejtését, valamint a sokkal hatásosabb és egyénre szabott gyógyító eljárások kidolgozását.
Ebben nagy mértékben segítségünkre vannak az olyan modellállatok- az ecetmuslicától, a halakon, a rágcsálókon át egészen a nagyobb testű haszonállatokig-, amelyekben örökletes módon, genetikai eszközökkel „rontjuk el" egy-egy gén működését. Genetikailag módosított modellállatok „bioreaktorként" arra is képesek, hogy fehérjetermészetű gyógyszereket termeljenek.
Ma már az is lehetséges, hogy betegekből közvetlenül izolált testi sejteket genetikai eszközökkel úgy átprogramozzunk, hogy képesek legyenek perti-csészében állandóan növekedni, és átalakíthatók legyenek bármely sejttípussá. Ezek a betegség-és páciens specifikus sejtek nagy jelentőséggel bírnak sokkal hatásosabb gyógyszerek kifejlesztésében és az egyénre szabott sejtterápiában.

Nov. 12 Szerda 10.30h D117

Egészséges és patológiás idegsejtek

Dr. ANTAL KÁROLY
EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék
antalk@ektf.hu

Neuronjaink működését számos ioncsatorna aktiválódása határozza meg. Ezek az ioncsatornák eltérő ionszelektivitással, aktiválódási és inaktiválódási sajátossággal rendelkeznek, egy részük a membránpotenciál változásaira más részük pedig ligandjuk bekötésére reagál. Számos ioncsatorna működését ezen kívül még a csatorna protein kovalens átalakításai, illetve reguláló anyagok kötése is befolyásolja. A neuronok normális működéséhez a csatornák összehangolt aktivitása szükséges, ennek sérülése különböző patológiás állapotokhoz vezet. Súlyos patológiás kórképek hátterében gyakran egy-egy ioncsatorna kóros aktivitása áll, és a gyógyítás kulcsa olyan hatóanyag kifejlesztése amely a működést a normális aktivitás irányába módosítja.


Nov. 12 Szerda 11.00h D117

GABA a pszichiátriai kórképek hátterében

Dr. EMRI ZSUZSA
EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék
emri@ektf.hu

Idegsejtjeink mintegy 15-20%-a gamma-aminovajsavval működik. Ez a gátló ingerületátvivő anyag két receptortípuson fejti ki hatását: a GABA-A és a GABA-B receptoron. A GABA-A receptor ionotróp receptor, a receptor fehérjék egy integráns Cl- csatornát fognak közre, míg a GABAB-B receptor metabotróp receptor, aktivitását G proteinek közvetítik az effektor rendszerhez: leggyakrabban K+ csatornákat nyitnak vagy Ca2+ csatornákat zárnak. GABA leggyakrabban gátló interneuronok fő ingerületátvivő anyaga, olyan neuronoké amelyek axonja nem hagyja el azt a struktúrát ahol találhatók, hanem a helyi fő sejtek aktivitását befolyásolják, hangolják össze. A fő sejtek összehangolása, szinkron kisüléseinkek előidézése rendkívül fontos szerepet játszik a különböző agyi aktivitási mintázatok kialakításában, a legtöbb idegi tevékenységünket különböző mértékű szinkronitás kíséri, amely kialakításában a GABAerg neuronok vesznek részt. A szinkronitás sérülése számos patológiás állapotot alakíthat ki, epileptikus rohamoktól kezdve a kognitív funkciók zavaráig autizmusban illetve skizofréniában. A legújabb eredmények a hibásan működő neuron csoportok karakterizálását célozzák, ezzel segítve a betegségek pontos patomechanizmusának megértését és minél kevesebb mellékhatást okozó gyógyszerek kifejlesztését.

Nov. 12 Szerda 11.30h D117

Veszélyes állatok és paraziták a gyógyítás szolgálatában

Dr. VARGA JÁNOS
EKF Biológiai Intézet Állattani tanszék
varga@ektf.hu

Az ember környezetében számtalan veszélyes állat és humán megbetegedéseket okozó parazita szervezet fordul elő. Egyes kutatók szerint, a Földet benépesítő organizmusok közel háromnegyede parazita, vagyis élősködő életmódot folytat. Széleskörű kutatások folynak, amelyek a betegségeket okozó, illetve terjesztő veszélyes állatok és a paraziták okozta humán megbetegedések ártalmainak csökkentésére (és megszüntetésére) irányulnak. A kutatók egy részének figyelme azonban arra is kiterjedt, hogy a belőlük kivont hasznos anyagokat az ember szolgálatába állítsák. A veszélyes állatok és parazita szervezetek közül, napjainkban már egyre többet alkalmaznak a gyógyítás területén is.

 

 

2014. NOVEMBER 17. - 18.

Az esemény címe: Biológiai Munkabizottságok 2014. évi előadói ülése

 

 

 

Az esemény műfaja: előadói ülés
Tudományterület: Biológia
Kezdés: 2014. november 17. 16.00h
Befejezés: 2014. november 18. 18.00h
Program:

Nov. 17. Hétfő 16h D117
Növénytani és Növényélettani Munkabizottság Előadói ülése
16.00h Dr. Vojtkó András: A Zempléni-hegység flóra-és vegetáció értékelése az újabb kutatások
(2005-2014) tükrében
17.00h Dulai Sándor: Intakt kriptobiotikus kérgek fotoautotrof energia átalakító folyamatai mars
analóg kezelések után
Nov. 18. Hétfő 16h D117
Állattani és Muzeológiai Munkabizottság Előadói ülése
16.00h Dr. Csuzdi Csaba: Az erdélyi Sziget-hegység szerepe a Kárpát-medence földigiliszta
faunájának kialakulásában17.00h Dr. Varga János, Horotán Katalin: A Kárpát-medence védett rovarai
Szervező egységek: EKF Biológiai Intézet
Helyszínek: Eszterházy Károly főiskola D épület D117 (Eger, Leányka u. 6)
Régió: É-Magyarország, Heves megye Eger Eszterházy Károly Főiskola
Kapcsolattartó: Dr Emri Zsuzsanna egyetemi docens (intézeti felelős) emri.zsuzsa@gmail.com
Az esemény honlapja: http://ekfallattan.hu/MTU-2014

 

Szinopszis:
Növénytani és Növényélettani Munkabizottság
Előadói ülés,
2014. 11. 17. 16 óra, D épület, 117-es előadó

A Zempléni-hegység flóra-és vegetáció értékelése az újabb kutatások (2005-2014) tükrében
Dr. Vojtkó András

Az előadás összefoglalja a szerző által az utóbbi 10 évben elvégzett flóra- és vegetációkutatási eredményeket. Külön kitér az újonnan megtalált növényfajok elterjedésére, a korábban felfedezett fontos növényföldrajzi jelleggel bíró elemek mintázatára a Zempléni-hegységben. Az elkészült részletes (1:10 000-es) vegetációtérképezés információi alapján új vegetáció- és flórakörzeteket állapít meg a szerző. Kiemelten foglalkozik az Északi-középhegység területén máshol nem található növénytársulásokkal, a vegetáció unikális elemeivel.


2014. 11. 17. 17 óra, D épület, 117-es előadó

Intakt kriptobiotikus kérgek fotoautotrof energia átalakító folyamatai mars analóg kezelések után
Dulai Sándor

Intakt cianobaktérium tartalmú kriptobiotikus kérgek fotoszintetikus aktivitását vizsgáltuk Mars-szimulációs kezelések előtt és után, azzal a céllal, hogy felmérjük a típusok túlélési képességét és fotoszintetikus aktivitását további vizsgálatok megalapozása céljából. Eredményeink világosan mutatják, hogy számos, analógnak tekinthető élőhelyről származó intakt kéreg újranedvesített, funkcionális állapotban is túléli az adott típusú és hosszú Mars-analóg kezeléseket, hasonló, vagy magasabb fotoszintetikus aktivitással, mint a kezeletlen minták. Mind a fotoszintetikus aktivitás, mind a túlélési képesség erősebben függött a kékbaktérium fajtól, valamint az élőhelytől, mint a kezelés hosszától és típusától. A legnagyobb túlérési arányt és aktivitást a sós sivatagokból származó kérgek mutatták.


Állattani és Muzeológiai Munkabizottság
Előadói ülés,

2014. 11. 18. 16 óra, D épület, 117-es előadó

Az erdélyi Sziget-hegység szerepe a Kárpát-medence földigiliszta faunájának kialakulásában
Dr. Csuzdi Csaba

A Kárpát-medence földigiliszta faunájának kutatása az 1800-as évek végére nyúlik vissza, s egyedülálló módon azóta is folyamatos. Az eddigi kutatások 97 faj jelenlétét mutatták ki, melyek közül 39 (40.2%) Kárpát-medencei endemizmus. Ilyen magas endemicitás értékek kizárólag szigetfaunákra jellemzőek s egyrészt a Kárpát-medence elszigetelt voltával másrészt komplex geotektonikai történetével magyarázható. Az endemikus fajokat tekintve kiemelkedik az erdélyi szigethegység, ahol a 37 kimutatott földigiliszta fajból 17 (46%) tartozik a szűk elterjedésű dácikus faunakörbe. Az erdélyi-szigethegység jelentős fajgazdagsága illetve a dácikus fajok nagy száma a szigethegység a környező Kárpátok vonulatánál jóval idősebb korával magyarázható, illetve azzal, hogy a harmadkori Parathetys transzgerssziók a szigethegység magasabban fekvő területeit nem érintették. A fajgazdagság megőrzéséhez az is hozzájárult, hogy a szigethegység a negyedkori jégkorszak idején refugiális területként funkcionált.


2014. 11. 18. 16 óra, D épület, 117-es előadó

A Kárpát-medence védett rovarai
Dr. Varga János, Horotán Katalin

Az előadás rövid betekintés nyújt a Kárpát-medence ízeltlábú közösségének gazdagságáról, összetételében megnyilvánuló változatosság biogeográfiai vonatkozásairól és eredetéről.
Részletesebben elemzi a rovarok (Insecta) egyes taxonjaiba (rendek) sorolt fajok védettségi helyzetét (számszerű megoszlását), védetté nyilvánításuk okait a hazai jogszabályok és az IUCN védettségi kategóriáit figyelembe véve. Kiterjed az európai és világviszonylatban is legértékesebbnek tekinthető fajok részletesebb bemutatására is.

Növénytani és Növényélettani Munkabizottság
Előadói ülés,

2014. 11. 17. 16 óra, D épület, 117-es előadó

A Zempléni-hegység flóra-és vegetáció értékelése az újabb kutatások (2005-2014) tükrében
Dr. Vojtkó András

Az előadás összefoglalja a szerző által az utóbbi 10 évben elvégzett flóra- és vegetációkutatási eredményeket. Külön kitér az újonnan megtalált növényfajok elterjedésére, a korábban felfedezett fontos növényföldrajzi jelleggel bíró elemek mintázatára a Zempléni-hegységben. Az elkészült részletes (1:10 000-es) vegetációtérképezés információi alapján új vegetáció- és flórakörzeteket állapít meg a szerző. Kiemelten foglalkozik az Északi-középhegység területén máshol nem található növénytársulásokkal, a vegetáció unikális elemeivel.


2014. 11. 17. 17 óra, D épület, 117-es előadó

Intakt kriptobiotikus kérgek fotoautotrof energia átalakító folyamatai mars analóg kezelések után
Dulai Sándor

Intakt cianobaktérium tartalmú kriptobiotikus kérgek fotoszintetikus aktivitását vizsgáltuk Mars-szimulációs kezelések előtt és után, azzal a céllal, hogy felmérjük a típusok túlélési képességét és fotoszintetikus aktivitását további vizsgálatok megalapozása céljából. Eredményeink világosan mutatják, hogy számos, analógnak tekinthető élőhelyről származó intakt kéreg újranedvesített, funkcionális állapotban is túléli az adott típusú és hosszú Mars-analóg kezeléseket, hasonló, vagy magasabb fotoszintetikus aktivitással, mint a kezeletlen minták. Mind a fotoszintetikus aktivitás, mind a túlélési képesség erősebben függött a kékbaktérium fajtól, valamint az élőhelytől, mint a kezelés hosszától és típusától. A legnagyobb túlérési arányt és aktivitást a sós sivatagokból származó kérgek mutatták.


Állattani és Muzeológiai Munkabizottság
Előadói ülés,

2014. 11. 18. 16 óra, D épület, 117-es előadó

Az erdélyi Sziget-hegység szerepe a Kárpát-medence földigiliszta faunájának kialakulásában
Dr. Csuzdi Csaba

A Kárpát-medence földigiliszta faunájának kutatása az 1800-as évek végére nyúlik vissza, s egyedülálló módon azóta is folyamatos. Az eddigi kutatások 97 faj jelenlétét mutatták ki, melyek közül 39 (40.2%) Kárpát-medencei endemizmus. Ilyen magas endemicitás értékek kizárólag szigetfaunákra jellemzőek s egyrészt a Kárpát-medence elszigetelt voltával másrészt komplex geotektonikai történetével magyarázható. Az endemikus fajokat tekintve kiemelkedik az erdélyi szigethegység, ahol a 37 kimutatott földigiliszta fajból 17 (46%) tartozik a szűk elterjedésű dácikus faunakörbe. Az erdélyi-szigethegység jelentős fajgazdagsága illetve a dácikus fajok nagy száma a szigethegység a környező Kárpátok vonulatánál jóval idősebb korával magyarázható, illetve azzal, hogy a harmadkori Parathetys transzgerssziók a szigethegység magasabban fekvő területeit nem érintették. A fajgazdagság megőrzéséhez az is hozzájárult, hogy a szigethegység a negyedkori jégkorszak idején refugiális területként funkcionált.


2014. 11. 18. 16 óra, D épület, 117-es előadó

A Kárpát-medence védett rovarai
Dr. Varga János, Horotán Katalin

Az előadás rövid betekintés nyújt a Kárpát-medence ízeltlábú közösségének gazdagságáról, összetételében megnyilvánuló változatosság biogeográfiai vonatkozásairól és eredetéről.
Részletesebben elemzi a rovarok (Insecta) egyes taxonjaiba (rendek) sorolt fajok védettségi helyzetét (számszerű megoszlását), védetté nyilvánításuk okait a hazai jogszabályok és az IUCN védettségi kategóriáit figyelembe véve. Kiterjed az európai és világviszonylatban is legértékesebbnek tekinthető fajok részletesebb bemutatására is.


< Vissza